2014. február 28., péntek

°11.rész - Akkor Ane°

Sziasztok Manók!<3
Tudom, hogy azt ígértem, hogy reggel rakom ki, de a gépem befagyott, majd zárlata lett szóval most anyámat túrtam ki a helyéről :D Sajnálom, hogy ilyen késői órákban hoztam, de remélem azért még kapok sok-sok komit <3 Imádlak titeket és köszönöm a 9. részhez kapott kommenteket <3 IMÁDLAK TITEKET <3
Puszi P.Z.


"El sem hiszem, hogy pont olyan ember segített, akit csak ma ismertem meg, mégis azonnal a szívembe loptam magát. Ha pár napja valaki azt mondja nekem, hogy nemsokára találkozok egy fiúval, aki mindent a jó irányba tud fordítani körülöttem, akkor azt képen röhögöm, de mára már tudom, hogy nincsenek véletlenek..." - Roxanne Graham

ROXANNE

Nem bírtam már tovább hallgatni Styles idegesítő hangját, és amiket mond. Betelt a pohár, totál bedühödtem.
- ELÉG! - kiáltottam fel dühösen, mire hatalmas csönd lett és senki meg nem szólalt. - Te utolsó bunkó paraszt! Mit képzelsz magadról?! Hogy merészelsz, így beszélni egy nőről?! Ebből is látszik, hogy mennyire lealacsonyítod a nőket és, hogy azt hiszed te tökéletes vagy! Nem vagy te más egyszerűen egy bunkó szexéhes faszkalap, aki senkit és semmit nem érdemel meg! - üvöltöttem Harold képébe, majd amint vettem egy levegőt, meg akart szólalni, de én ezt nem hagytam. - Kussolj és meg ne merj szólalj! Hogy merészeled azt mondani Skylerre, hogy ribanc?! Egyedül csak veled feküdt le te pöcs! Miért is vagy megsértődve?! Hisz tudtommal te voltál a hibás! Miért is őt hibáztatod?! Akkora egy őstulok barom vagy! Szánalmas vagy Styles! Komolyan mondom nem is tudom, hogy a nővérem, hogyan állhatott össze veled! - teli gúnnyal a hangomban mondtam az utolsó mondatom, ami miatt teljesen csöndbe maradt és meg sem mert szólalni. Skyler a pultnál ült, miközben Niall mellkasára hajtotta a fejét, aki mellette ült és a hátát simogatta, majd egy puszit nyomott a hajába. - És még egy valami! - fordultam vissza Haroldhoz. - Niall és Skylert...sőt az összes többi barátomat, ha még egyszer...csak egyszer megbántod, hidd el nem lesz benne köszönet. Esküszöm, hogy megbánod azt a napot mikor megszülettél, ha csak egy kicsit is megsérted a szeretteim! - szólaltam meg normális hangnemben mély dühvel, majd tekintetem ismét testvéremre vándorolt, aztán vissza. - Megértetted? - kérdeztem. Nem válaszolt csak lesütötte a szemeit. - Azt kérdeztem, hogy megértetted? - szólaltam meg újra mérgesen, de nem emeltem fel a hangom.
- Igen. - mondta ki végre, mire felsóhajtottam és hátat fordítottam neki. Odasétáltam Sykhoz, akinek egy puszit nyomtam a homlokára, miközben átölelte a vállamat.
- Drága megyek és kiszellőztetem a fejem, jó? - mosolyogtam rá, mire bólintott egyet, de utána még szorosan megölelt és a fülembe suttogta, hogy "köszönöm". Niall felé fordultam és adtam neki két puszit. - Vigyázz rá. Kérlek. - susogtam a szöszi fülébe, mire ő egyértelműen bólintott. - Szia te lüke srác. - ugrottam Liam nyakába, aki azonnal megpörgetett, mire mindkettőnkből hatalmas kacaj szakadt fel. Számomra Liam a legjobb barátom, amit ő is nagyon jól tud. Rá bármikor számíthatok, bárhol és bármiben. Imádom ezt a srácot, hisz mérhetetlenül aranyos, kedves és cuki. - Majd még hívlak. - mosolyogtam rá. Tovább léptem Louishoz és Elhez, akiktől gyors elköszöntem, majd indultam is kifelé a konyhából, majd még egyszer utoljára visszanéztem. Mindenki lent volt, kivéve Zayn.
- Öhm...fent maradt a telefonom. - mondtam a többieknek, majd felmentem a lépcsőn. Igazából a telefonom a zsebemben volt, de nem is azért mentem fel. Halkan kinyitottam az ajtót, majd ahogy vártam, Zayn még mélyen aludt. Halkan odasomfordáltam hozzá, majd leültem az ágy szélére. Óvatosan kisimítottam a haját az arcából, majd egy puszit hintettem ajkaira.
- Viszlát Zayn... - suttogtam, majd magára hagytam és lementem a lépcsőn, végül ki a házból. Lassú léptekkel sétáltam az utcákon. 
Vége. Eldöntöttem. Nem fogok Miatta siránkozni. E döntés miatt is döntöttem úgy, hogy ideje lenne 
kimozdulnom.Fogtam magam és egy közeli cukrászdába mentem, ahol egy kétszemélyes asztalhoz leraktam a táskám és a dzsekim (még szerencse, hogy El adott kölcsön ruhát), majd a pulthoz mentem megnézni melyik lehet a legfincsibb süti. Szemeim a cukrozott muffinok körül legyeskedett, majd miután megakadt a tekintetem egy kék habos süteményen, azonnal rámutattam, hogy azt választom. A pultos lány kiadta nekem, majd kértem még egy forrócsokit, amiket azonnal ki is fizettem és a kért dolgaimmal visszabotorkáltam  a helyemhez. Leültem és a kezembe vettem a meleg bögrét, amiből iszogatni kezdtem, miközben körbe tekintettem a helyen, ugyanis rég voltam már itt. Tekintetem hirtelen megakadt egy nagyon helyes fiún, aki pont engem figyelt. Mikor a szemébe néztem elmosolyodott, mire halkan felkuncogtam és lehajtottam a fejem, mert pír szökött az arcomra. Miután úgy éreztem, hogy már nem ég az arcom felnéztem, de a fiú már nem volt ott. Azonnal forgolódni kezdtem, hogy hova tűnt, mire valaki megkocogtatta a vállam. Azonnal odakaptam a tekintetem, így megpillanthattam gyönyörű kék szemeit. 
Mosolyogva figyeltem, miközben leült elém.
- Gondoltam ne csak messziről figyeljük egymást. - nevetett fel édesen, ami miatt mosoly húzódott a számra. - Richard vagyok. - nyújtotta felém a kezét, amibe készségesen belesimítottam a sajátom, mire egy puszit nyomott a kézfejemre. Felnevettem tettén, majd hatalmas mosollyal néztem bele csillogó íriszeibe.
- Roxanne. - mutatkoztam be.
- Szóval Roxy - nevetett fel jóízűen.
- Na nem - röhögtem fel - így senki sem hívhat. Találj ki valami mást - folytattam kacagva.
- Hm.. - gondolkozott a csupasz szakállát simogatva - Akkor Ane (ejtsd: Eni) - vigyorgott rám egy eszméletlenül szexi vigyorral.
- Na ez honnan jött? - nevettem fel hihetetlenül, mire megvonta a vállát. - Na és mit szeretnél egy ilyen lánytól, mint én? - kérdeztem mosolyogva, majd beleharaptam a sütimbe.
- Milyentől? Egy ilyen gyönyörű, kedves és vicces lánytól? Igazából magam sem tudom. - szólalt meg mély hangján, amitől megborzongtam és csodálatos bókjaitól, pedig pírba borult az arcom, ezért lehajtottam a fejem. Ám ő ezt nem hagyta és felemelte a fejem, majd mosolyogva megtörölte a szám sarkát a hüvelykujjával. Teljesen elvarázsolt ez a fiú, úgy hogy csak a szemeimbe nézett. Megborzongtam érintése nyomán, amit valószínűleg ő is észrevett, mert egy kedves mosoly húzódott a szájára. Beleittam a bögrémbe, ezáltal kiürítve, majd az utolsó falat sütimet is bekaptam.
- Egy ilyen csodálatos lány, mint te, miért is ül egyedül egy cukrászdában?
- Hát hiszed vagy sem ... nincsen barátom. - közöltem vele mosolyogva, mire felvonta a szemöldökét.
- Nem hiszek neked. - nevetett fel jóízűen, mire vigyorogva megvontam a vállam. - Na jó komolyan hol a barátod? - kérdezte egy kisfiús mosollyal az arcán.
- Sehol, mert nincs. Na és hol a te barátnőd? - szólaltam meg sunyin.
- Nincs. - vigyorgott rám, miközben folyamatosan a szemembe nézett. Tekintete elkápráztatott, egyszerűen elbűvölt e tökéletes szempár, amikből csak úgy sugárzott a boldogság. Emiatt a srác miatt teljesen elfelejtettem a ma reggel történt dolgokat és csak rá koncentráltam. - Nincs kedved eljönni velem fagyizni? - kérdezte reménykedve, mire mosolyogva mondtam igent, így felálltunk, felvettem a dzsekim és a vállamra dobtam átlósan a táskám, majd kiindultunk a friss levegőre.
Az út során a fagyis bódé felé, nagyon sokat nevettem és borzalmasan jól éreztem magam.
- Amúgy...te nem ítélsz el? - kérdeztem lesütött szemekkel utalva arra, hogy majdnem megöltem a One Directiont.
- Miért is kéne? - vonta fel a szemöldökét kíváncsian.
- Hát...mert gondolom te is hallottál a hibbant lányról, aki meglőtte Zayn Malik lábát...és hát gondolom tudod, hogy az a lány én vagyok... - nevettem fel kínosan, mert nem igazán szeretek erről beszélni. Nem láttam az arcát, mert folyamatosan csak a földet pásztáztam, mikor hirtelen megéreztem, hogy megfogja a kezem és összekulcsolja az ujjaink, majd megállunk. Felemelte összekulcsolt ujjaink, majd a kézfejemre egy puszit nyomott és megszólalt.
- Nyugalom...már az elejétől kezdve tudtam, hogy te vagy az a lány. De tudod engem ez nem érdekel. Az a múlt, ez viszont a jelent. És őszintén megvallva nagyon tetszel nekem. - elpirulva motyogta nekem, miközben szabad kezével a tarkóját vakargatta. Mosolyogva figyeltem őt, míg Rich teljesen zavarban volt és lesütött szemekkel a földet kémlelte. Lábujjhegyre emelkedtem és szabad kezemet a tarkójára vezettem, majd egy puszit nyomtam ajkaira. Tényleg csak egy puszi volt, semmi csók. - Ezt miért kaptam? - kérdezte mosolyogva, mire csak megvontam a vállam sejtelmesen, majd összekulcsolt kezeinkkel ismét útnak indultunk. Ez a kis "incidens" nem változtatott semmin, ugyanúgy beszélgettünk és nevettünk tovább. Amint odaértünk én is és Rich is egy-egy csokis kelyhet kértünk. Leültünk a terasz részre és tovább folytattunk érdekes beszélgetésünket arról, hogy miért sárga a sárga, vagy miért szúnyog a szúnyog, esetleg a puha párna, miért ennyire puha. Miután rájöttünk mekkora marhaságokon beszélgetünk, egyszerre tört ki belőlünk a nevetés. 
Hihetetlenül jól telt ez a délután, aminek csakis egy oka van. És az az ok; Richi. Komolyan mondom az a fiú imádni való. Nagyon kedves, aranyos, segítőkész, elsősorban vicces és borzalmasan helyes. Nem is értem, hogy nincs barátnője...bár nem is bánom. Őszintén szólva nagyon megkedveltem és Ő eltudta velem felejtetni Zaynt, legalább addig, míg kettesben voltunk.
Udvariasan hazakísért ezután a "randi" után, majd mint a filmekben, a ház előtt állva társalogtunk. Már éppen elköszönt és megfordult, mikor hirtelen megragadtam a csuklóját és visszahúztam. Óvatosan megcsókoltam, mire ő hevesen válaszolt. Éreztem, ahogy lábaim megremegnek és majdnem összecsuklottam, ha Rich nem kapott volna el.
Egy biztos; hihetetlenül jól csókol. Kezeimet azonnal a nyaka köré tekertem, míg ő kicsit habozva, de tenyereit a hátamra simította, majd szép lassan egészen le a csípőmig. Jobb keze gyengéden belemarkolt a fenekembe, míg a bal szorosan tartott magához. Kezeimmel beletúrtam a hajába és egy kicsit meghúztam, amitől egy halk nyögés szakadt ki belőle. Zihálva, egyben mosolyogva váltunk el, majd arcomat takartam, mert teljesen pírba borultam már csak attól is, ahogyan rám nézett. Csillogó szemeivel fürkészett, majd ujjaival felemelte a fejem, hogy gyönyörű íriszeire rálássak. teljesen elolvadtam tőle, pedig még csak ma ismertem meg, de már is elvarázsolt. Nem tudom mi lett velem, hisz sosem voltam ilyen, de ha ez az ára, hogy Richivel találkoztam, akkor szíves örömest leszek gyengédebb és kimutatom az érzéseim. Sokáig egy fal volt körülöttem, hála a börtönnek és anya halálának, de szerintem ennek már annyi. Nem tudom, hogy most vajon anya mit gondolhat rólam, nagyon remélem, hogy csak jókat, mert végre találtam egy rendes fiút. Nagyon szeretnék továbbra is Rich-csel lenni, de ez tőlem függ sajnos, hanem Tőle. Remélem nem ijesztettem el semmivel és megkedvelt legalább egy kicsit is...bár mondjuk miért csókolt volna meg ha nem bírna? Jól van Roxan nagyon okos vagy mondhatom. Tapsot nekem! Idióta! - szidtam magam belülről, mire mintha csak a gondolataimban olvasna az előttem álló fiú, megszólalt.
- Ne agyalj rajta...Tetszel nekem, és nagyon remélem, hogy én is neked. Ezen nincs mit gondolkodni. Csak élj. Ne törődj mással. - mosolygott rám kedvesen, mire bólintottam egyet. Egy lágy csókot nyomott ajkaimra, amiket viszonoztam, majd elköszönt tőlem és hazafelé vette az irányt. Teljesen kábultan mentem be a házba, még mindig Rich hatása alatt álltam. Miután becsuktam magam mögött a bejárati ajtót, boldogan sóhajtottam egyet, hogy végül egész jó napom volt, egyedül az idillibe csak a reggeli vita rontott bele.
- Úristen Rox! - sikította nővérem, miközben nevetségesen elkezdett felém ugrálni, majd a nyakamba vetette magát és szorosan ölelt.
- Te jó ég! Mi történt?! Minek örülsz te ennyire? - toltam el magamtól és furán méregettem, miközben ő csak hatalmas vigyorral tekintett rám. - Öhm...lehet inkább nem akarom tudni... - motyogtam, miközben levettem magamról a cipőt és a dzsekit. Éreztem, hogy Sky mindjárt kitörik, mint egy vulkán ezért előre felkészültem a visítozásra.
- Vááááá! Ki ez a srác? Mióta ismered? Hol ismerted meg? Mit akar tőled? Kedves, aranyos, cuki? És a legfontosabb mi van köztetek? - hadarta, úgy hogy alig értettem belőle, de próbáltam memorizálni a kérdéseket.
- Őőőő...fúú...szóval Ő Richi, ma óta, egy cukrászdában, azt tőle kérdezd, ige, igen, igen, és a legfontosabb...fogalmam sincs! - mosolyogtam rá bágyadtan, mire gyanúsan méregetni kezdett, majd inkább megrántotta a vállát és folyamatosan faggatózott. Kénytelen voltam elmesélni neki az egész délutánom, így egészen éjfélig beszélgettünk, majd utána én már csak egy forró fürdőre és a pihe-puha ágyikómra vágytam.

4 megjegyzés:

  1. Nagyon nagyon tetszik, és örülök hogy Ane megtalálta a boldogságot(nagyon tetszik ez a név *-*)
    Igaz kicsit sajnálom hogy nem Zaynnel van együtt, de megértem mert most miért ő fusson egy VŐLEGÉNYÉRT....
    Siessetek a következővel mert egyszerűen fantasztikus

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csoki Zita!<3
      Örülök, hogy tetszik*.* Hidd el lesznek még itt bonyodalmak Zaynnel:D Köszönöm a komid imádlak<3
      Kedden kint is lesz a következő:)
      Puszi P.Z.<3

      Törlés
  2. Szia! Nagyon klassz lett! Siess a kövivel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csoki!<3
      Koszonom szepen orulok h tetszett:) kedden kint is lesz a kovi;)
      Puszi P.Z.

      Törlés