2014. január 7., kedd

°7.rész - El sem hiszem, hogy elmondom..°

Drága olvasóink! <3 Bocsánat, hogy ennyit késtem, csak teljesen szét vagyok esve. :( Remélem még maradt egy-két olvasó, aki nyomon követi Skyler és Roxanne életét és remélem tetszeni is fog :3 Az előző részhez nagyon szépen köszönjük a kommenteket, imádunk titeket! (Réka üzeni, hogy megzabál titeket!) Nem is pofázom tovább itt a rész :D Puszi mindenkinek! Rebeka Ramsay




"Mélyen a szemembe néz, és egy pillanatra megszűnik körülöttünk a világ - csak mi ketten létezünk. Annyira szeretnék a karjába ugrani és feloldódni az ölelésében, hogy komolyan elgondolkozom azon, vajon orvosilag igazolható-e ilyen szintű vonzódás egy másik emberi lényhez." - Roxanne Graham

ROXANNE

Kilenc hónapnyi börtönlét után végre az ügyemmel kapcsolatban elkezdtek valamit csinálni. Persze amióta Harryvel "beszélgettem" azóta egyikük sem látogatott meg, aminek kifejezetten örülök. Hisz így a mindennapjaim egész nyugisan teltek, csak a többi rab zaklatott néha, de őket könnyen lerendeztem.
Mindenki az udvaron kint van és vagy beszélgetnek, vagy kosaraznak vagy éppen csak élvezik a friss levegőt. Szokásomhoz híven csak a "saját" padomon feküdtem és becsuktam a szemem, miközben élveztem a hideg szellő puha simogatását, mikor hirtelen valaki eltakarta a napot ezzel árnyékot bocsájtva rám. Az íriszeim egyből kipattantak, így megpillanthattam Bryant, aki egy kedveskedő mosollyal az arcán, mondta, hogy kövessem. Egyből felkeltette az érdeklődésemet, hogy miért ilyen, ezért felpattantam a padról és követtem a kicsit duci férfit. Ugye egy idő után rám rakta a bilincset a szabályzat miatt, majd kivezetett a börtönből egészen a parkolóig, ahol egy nagyon gáz busz volt teli rabokkal. Engem is felültettek, majd miután a sofőr meggyőződött arról, hogy mindenki a helyén van, elindultunk. Volt egy sejtésem, hogy hova megyünk, de nem voltam benne biztos.
Egy fél órás út után megérkeztünk oda, ahova gondoltam, a bíróságra. Mindenkit kiráncigáltak a buszból és bementünk, ahol a főterembe irányítottak az őrök, akik befenyítettek mindenkit. Leültettek a kényelmetlen padokra, majd egyesével szólított minket a bíró. Én voltam a második,így lelkiekben gyorsan felkészültem a legrosszabbra. Amint a szottyos tata kimondta a nevem felálltam és előre sétáltam a bíró elé.
- Roxannne Graham egy évet kapott testi sértés vádjával, amit a vádlott beismert... - kezdte el a fölösleges mondandóját a bíró. Végül elérkezett a végére amit már úgy vártam. - A 4739-1046A rabot, Roxanne Graham-t jó magaviselete miatt szabadlábra helyezzük. - miután elmondta az ítéletét a szívem gyorsan vert, a fülemben lüktetett a vér és alig mertem elhinni, hogy mit mondott a bíró. Egy hatalmas diadalittas mosoly kúszott az arcomra,majd megfordultam és hátramentem a leghátsó sorba, megvárni míg elmondják a többiek ítéletét.
Miután mind beszálltunk a buszba és elindultunk, egy diadalittas mosollyal vártam, hogy megérkezzünk. A számomra hosszúnak tűnő fél órás út után megérkeztünk a börtönbe, ahol próbáltam elsőként bemenni, ugyanis minél hamarabb ki akartam jutni a cellák közül. Bryan kísért el a holmijaimért, így visszakaphattam azokat a ruháimat, amiben behoztak és azokat a dolgokat, amik nálam voltak. Azaz az irataimat és a kis táskámat, de a pisztolyomat sajnos nem, mert visszavonták az engedélyemet. Sebaj otthon van még egy. Szerencsémre Bryan egy kicsit megszegte a szabályokat, így hamarabb kiengedett, mint  megengedett. Miután a börtön falain kívül voltam elindultam gyalog ugyanis nincs mivel hazamennem. Mindig amikor meghallottam egy autót, hogy közeledik feltartottam a kezem és megpróbáltam stoppolni, de akkora bunkó parasztok voltak, hogy egyikük sem állt meg. Miután feladtam, hogy bárki is megálljon, egy fekete autó lefékezett, majd kinyitotta az ajtót, így egyből kaptam az alkalmon és bepattantam. Megnéztem, hogy ki a sofőr és egy kicsit meglepődtem mikor megláttam, hogy egy 20-as éveiben járó szőke hajú kék szemű lány mosolyog rám kedvesen.
- Szia - köszönt vékony bársonyos hangjával, amit örömmel viszonoztam, mert nagyon szimpatikus egy csajszi. - Hogy hívnak? - kérdezte kedvesen, miközben elindultunk.
- Roxanne, de hívj csak Roxnak - válaszoltam meg, miközben becsatoltam az övem - Na és téged? - kíváncsiskodtam.
- Erica - felelt mosolyogva. Jól elbeszélgettem vele, de meg kellett állnunk egy fél óra múlva, mert én megérkeztem a városomba. Vagy ezerszer megköszöntem neki, amiért elhozott, de csak nevetett, majd legyintett egyet.
- Ugyan kérlek, semmiség! - mosolygott rám, majd előrefordult és kinézett a szélvédőn. Egy vad vigyorral fordult vissza - És sok sikert a tervedhez - szólalt meg ugyan úgy, mint ahogyan vigyorgott.
- Milyen tervhez? - értetlenkedtem, pedig van egy sejtésem, hogy mire gondol.
- Ugyan kérlek felismertelek a tévéből - nevetett fel kedvesen, ami miatt elmosolyodtam - Tudod te, hogy mennyi rajongód van? Lehet hogy a világon a gyerekek és a fiatal felnőttek 70%-a szereti őket, de gondolj bele abba a maradék 30%-ba és a magukban hálát adó szülőknek majd, akik örülni fognak a csöndnek és annak, hogy nem kell a tőlük kijött vackokat venni, mert már a csapból is ők folynak - magyarázta kedvesen Erica, ami rádöbbentett arra, hogy szeretnek. Hirtelen megöleltem, majd kiszálltam az autóból és elköszöntem gyors, majd keresni kezdtem a kulcsaim, ugyanis Erica volt olyan drága, hogy hazahozott. Vagyis hát a haza, az pontosabban azt jelenti, hogy apuhoz hozott haza. Bementem a kerítésen, majd végignéztem az előkerten. Mint mindig gyönyörű, tele volt csodálatos virágokkal, látszik, hogy apát nem hagyta el az a szenvedélye, hogy kertészkedik. Kinyitottam a bejárati ajtót, majd becsuktam miután bejöttem, ahol levetettem a cipőm és a kabátom.
- Skyler drágám te vagy az? - hallottam meg apu hangját a konyhából, majd halk léptekkel igyekezett ki onnan üdvözölni Sky-t, de helyette csak én vagyok. Mikor meglátta, hogy én vagyok az, szemeibe könnyek szöktek.
- Szia Apu - köszöntem halkan, míg a lábaimmal szórakoztam, ugyanis kínosnak érzem ezt a pillanatot.
- Kincsem! - húzta egy mosolyra a száját, majd meghatottan átölelt, amit szívesen viszonoztam - Oly rég láttalak - suttogta a hajamba, majd enyhült a szorítása, végül elengedett - Gyere mesélj el mindent! - fogta meg a csuklóm és húzni kezdett a konyha felé - Csüccs! - mutatott az egyik székre, mire engedelmeskedtem neki. Ismételten főzni kezdett, majd mondta, hogy meséljek közben ő ugyanúgy figyel rám. Hát nem tehettem mást elmondtam neki mindent...szó szerint mindent. Kitálaltam neki, hogy nyomoztam, majd megpróbáltam megölni azt az öt nyomorultat, utána a börtönben való veszekedések Skylerrel és a többi, és a többi. De egy valamit kihagytam...a Zaynhez viszonyuló érzéseimet, mert még magam sem tudom, hogy pontosan milyen jellegűek.
Miután befejeztem a történetem apu mosolygott rám.
- Olyan vagy, mint az anyád - mosolygott kedvesen - Vad, tüzes, harcias, de mégis félénk, rejtelmes, egy olyan személy akin nehéz kiigazodni. Az igazat megvallva még mindig nem tudtam kiigazodni anyádon - nevetett fel boldogsággal a hangjában, miközben a könnyeivel küszködött, amik a szemeiből csorogtak végig arcán - Hiányzik - suttogta lekonyult ajkakkal, miközben az asztalon lévő kezén az ujjait piszkálgatta. Hirtelen magamhoz húztam és átöleltem, majd a hátát simogattam.
- Nekem is.
- Na de most szívecském menj fel és pakolj ki, majd pihenj le - törölgette a szemeit apám, mire teljesítettem kérését és felsiettem a volt szobámba, ahol teljesen ugyan úgy állt minden, mint ahogy itt hagytam. Azonnal levetődtem az ágyamra, majd a zsebemből előkaptam a telefonom és belementem a névjegyzékbe. Sokáig agyaltam, hogy megnyomjam-e a zöld ikont végül rávettem magam és hívást kezdeményeztem. Kétszer kicsöngött, majd végül felvette a telefont, de nem az akit én hívtam.
- Haló Skyler telefonja, a barátja vagyok Harry. Skyler éppen nem ér rá. Átadjak neki valamilyen üzenetet? - hallottam meg az egyik kis pöcs hangját, ami feldühített így kinyomtam a készüléket. Mérgemben a falhoz vágtam, majd úgy döntöttem még ma befejezem azt amit elkezdtem, kinyírom azt az öt gyilkost! A szekrényhez rohantam, amiben pár ruhadarabom ékeskedett arra az esetre ha visszajönnék semmi nélkül. Hát eljött ez az idő. Kivettem egy fekete fehérneműszettet, amire ráhúztam a sötétkék szaggatott csőfarmerom és a fehér Jack Daniel's-es trikóm. A lábamra felvettem a fekete Supra cipőm, majd a bőrdzsekim is magamra kaptam. A hajam hagytam kiengedve, így csak párszor átfutottam rajta a fésűvel. A zsebembe belenyomtam a telefonom és a kocsikulcsom, ami igazából apáé, de most kölcsönvettem. Letrappoltam a lépcsőn, majd átfutottam a nappalin.
- Apu elmentem, elvittem a kocsid puszi szia szeretlek vigyázz magadra! - majd ezzel a mondattal kiviharzottam a házból és beszálltam az autóba. Azonnal a gázra tapostam és a házam felé vettem irányt, ahol gyors leparkoltam. Kiugrottam a gépjárműből, majd a hátsó bejárathoz vettem az irányt, ahonnan egy cserépből a művirág alól kivettem a tartalék fegyverem. Visszarohantam az autóhoz, majd beszálltam és az öt dalos pacsirta felé vettem az irányt. Ideje, hogy a húgocskám megtudja az igazat. A gázt tapostam, hogy minél hamarabb megbosszulhassam anya halálát. Miután odaértem leparkoltam az út szélén, majd kiszálltam az autóból. Gyors átmásztam a kerítést, majd a hátsó ajtóhoz vettem az irányt. Nem akartam egyből berontani, így inkább az erkélyeket kezdtem megfigyelni. A legalsóra felmásztam és benéztem az üvegajtón. Mivel senki sem volt a szobában, így halkan beosontam és körülnéztem. A falakon képek lógtak, amiket egyből megnéztem. Ahogy kivettem ez a szöszke szobája. Nem álltam meg nézelődni inkább halkan kinyitottam az ajtót és kiosontam a folyosóra, ahol már elővettem a fegyverem és fülelni kezdtem, hogy mégis hol lehetnek ezek az idióták. Mivel a hallásom és a látásom elég éles, így gyorsan rájöttem hogy lent vannak. Lesuhantam a lépcsőn a lehető leghalkabban, majd bekukkantott a nappaliba, hogy mind ott vannak-e, de sajna nem mert Louis hiányzott. A konyhából hallottam valamiféle neszt így gyorsan odarohantam és meglestem. A háta mögé osontam, majd a pisztolyom a fejéhez emeltem.
- Kuss. Meg ne szólalj különben szétloccsantom az agyad - suttogtam a fülébe, mire felemelte a kezeit - Most pedig szépen halkan bemegyünk a többiekhez és azt teszed amit mondok - fenyegettem meg, mire csak bólintott egyet. Elindultunk ugyanilyen pózban, majd mikor beértünk a többiek észre se vettek - Felállni - szólaltam meg mire mindenki rám kapta a tekintetét és csak bámultak - Azt mondtam felállni! - üvöltöttem rájuk, mire teljesítették a parancsomat - Kezeket a tarkóra! - parancsoltam mire tették amit mondtam - Elém állni! - folytattam és megvártam míg mind elém áll majd Louist odalöktem a többiekhez.
- Roxanne mit művelsz?! - akadt ki Skyler.
- Befejezem amit elkezdtem! - mondtam majd fegyverem Harryre emeltem.
- Neked meg mi a franc bajod van?! - üvöltött rám Skyler mire felnevettem - Mi olyan röhejes?!
- Csak az hogy Styles még mindig nem mondta el! - tovább kacagtam már a hasamat fogtam közben Haroldra tekintettem aki aggódó tekintettel kémlelt - Akkor elmondom én röviden és tömören. Nos ez az öt barom ment anyával és apával szemben autóval az úton, és a szüleinknek miattuk kellett elrántaniuk a kormányt mert ezek részegek voltak és alig bírtak vezetni - fejeztem be a mondókám, mire Skynak a szemei megteltek könnyekkel.
- Harry ez igaz? - fordult barátja felé aki csak leszegte a fejét - Szóval igen... - suttogta maga elé nézve. Nem tett semmit csak leült és sírt mire Styles lehajolt hozzá és át akarta ölelni de testvérem egy ügyes mozdulattal felállt és felpofozta - Hazug pöcs! - üvöltött rá majd kiviharzott a nappaliból és már csak egy ajtócsapódást hallottunk.
- Köszi, igazán kösz! - borult földre Styles.
- Te tetted, nem én - válaszoltam egyszerűen.
- Rox kérlek ne csinálj semmi hülyeséget... - kezdett el közeledni felém Zayn mire pisztolyom rá emeltem de nem állt meg. Szemembe könnyek szöktek és már remegtem. Hogy miért? Mert szerelmes vagyok belé és nem akarom lelőni.
- Hagyj békén! - szólaltam meg remegő hangon amit éppen hogy csak hallani lehetett.
- Roxanne minden rendben? - szólalt meg Louis - Miért sírsz?
- Nem sírok! - makogtam miközben letöröltem a könnyeim - Zayn állj már meg ott bassza meg! - üvöltöttem kétségbeesetten a pakisztáni fiúra, de tovább közeledett felém. Pár centire megállt előttem, majd jobb kezét az arcomra simította. A szívem hevesen vert, majdnem kiszakadt a mellkasomból, a levegőt zihálva vettem, ahogy hozzámért megremegtem, míg teljesen libabőrös lettem. Tekintetem a szemeire vezettem amik engem kémleltek majd mélyen belenéztem. Azok a zöldes barna szemek, amik hevesen csillogtak, míg a szám és az íriszeim között cikáztak. Egy tincset a fülem mögé tűrt, majd a hüvelykujjával simogatni kezdte az arcomat. Az ajkai súrolták az enyémet, ami miatt az alsó ajkamba haraptam. Finoman megcsókolt, amit először nem viszonoztam, mert meglepődtem, de egyből utána kaptam, mire ő is erőre kapott, így heves csókcsatába kezdtünk. Nem gondolkoztam csak cselekedtem, de hirtelen végigfutott az agyamon az, hogy mit tett/tettek velem és a nővéremmel, ezért azonnal ellöktem magamtól - Te. Jó. Ég. Úristen...mit tettem... - suttogtam magam elé nézve, miközben beletúrtam a hajamba.
- Roxan... - suttogta Zayn miközben egy helyben állt és engem nézett.
- Aztaaa... - szólalt meg Louis, mire nem messze a lábához lőttem.
- Kuss legyen. Mondtam hogy megszólalhatsz? Nem. - váltottam bunkóra, ami bejött mert megijedtek. - Te pedig, - emeltem a fegyverem Zayn felé és mérgemben majd nem le is lőttem - Mit képzelsz magadról?! Azt hiszed, hogy csak úgy megcsókolhatsz?! Te miben vagy?! Őszintén ez a csók csak azért volt hogy összezavarj, vagy mert tényleg érzel irántam valamit?! - vontam kérdőre. Sokáig nem válaszolt csak bámult ki a fejéből - Válaszolj már! - üvöltöttem rá, mire hangom hallatán egy kicsit megremegett, majd tekintetét rám vezette.
- Nem tudom szavakkal kifejezni azt amit irántad érzek ezért inkább megmutatom - felelt sokatmondóan, de szavai még sem jelentettek számomra semmit. Hirtelen hozzám futott, időm sem volt reagálni csak annyit éreztem, hogy kezemből kiesik a pisztoly és a falhoz nyom, majd érzékien egyben egy picit vadul csókol. Jobb kezemet felvezettem a mellkasára, míg a ballal a hajába túrtam és egy picit meghúztam, ami miatt egy férfias nyögés szakadt ki belőle halkan. Jobb lábamat az oldalához emeltem és a dereka köré fontam, míg a ballal pipiskedtem, hogy ne kelljen annyira lehajolnia. Bal kezét felcsúsztatta a combomra és azt simogatta egészen a fenekemig, míg másik keze az arcomon volt. Belecsípett a fenekembe, ami miatt mindkét lábam a csípője köré tekertem, így kapott az alkalmon és felcipelt az emeletre a lépcsőn keresztül, majd balra fordult és az első ajtót berúgta, majd miután bementünk bezárta. Óvatosan lefektetett az ágyra és szenvedélyesen csókolt. Vágyat éreztem iránta, olyat mit még soha ami miatt szorosabban öleltem magamhoz, hogy testét érezzem. Alsó ajkamba haraptam és egyenesen a szemeibe néztem amik gyönyörűen csillogtak, így elmosolyodtam a reakciója miatt, majd felkuncogtam. Lehet meg fogom bánni amit teszek de ez engem cseppet sem érdekel mert tudom hogy most végre boldog vagyok.
- Akarlak... - suttogtuk egyszerre, ami miatt mindketten elmosolyodtunk és csókcsatát vívtunk. Óvatosan benyúlt a pólóm alá és a hasamat kezdte simogatni mire egy picit megremegtem. Csókjainkat nem megszakítva felültem és levettem a dzsekimet, majd felálltam. A felsője szegélyéhez nyúltam, majd egy mozdulattal levettem róla. Felsőtestét tanulmányoztam, ami eléggé bejövős volt. Nem azért mert kezdett kidomborodni az ötödik és hatodik kockája, hanem mert egyszerűen csak vonzó volt a felsőteste. Kapott az alkalmon és lehúzta a trikóm, majd kezeit  a derekamra rakta és lassan magához húzott. Karomat a nyaka köré tekertem és megcsókoltam, majd elkezdtem kicsatolni az övét és lehúzni a nadrágját. Miután már csak egy alsó volt rajta, ami eléggé domborodott elkezdett levetkőztetni, úgy hogy már csak fehérnemű volt rajtam. Újra eldöntött az ágyon miközben csókolóztunk, majd végül megszabadítottuk egymást a maradék ruhadaraboktól amik a testünket fedte. Felém tornyosult, majd megcsókolt.
- Biztos szeretnéd? - kérdezte aggodalommal a hangjában.
- Igen - mosolyogtam rá biztatóan, mire belém hatolt. Lassan mozgatta bennem, miközben végig egymás szemeibe néztünk. Egy kicsit gyorsított és szenvedélyesen megcsókolt, innen rájöttem hogy nem csak egy alkalomra szeretne, mert óvatosan bánik velem, ami azt jelenti hogy vigyáz rám még ha nem is mutatja ki. Egyre gyorsabban mozgott bennem, így belőlem nyögések szakadtak ki, amiket próbált csókokkal halkítani. Elmondhatom, hogy nem szexeltem Zaynnel, hanem szeretkeztünk, ugyanis romantikus, szenvedélyes és óvatos volt, de nem ezektől lesz a szexből szeretkezés, hanem hogy végre éreztem, hogy valaki szeret. Gyorsítani kezdett, ami azt jelezte hogy nemsokára elélvez, amivel én is ugyanígy voltam. Éreztem, hogy már majdnem a csúcson voltam így mikor elkezdett gyorsítani már a hátát karmoltam.
- Mindjárt... - suttogtam alig hallhatóan. - Zayn! - nyögtem fel egy nagyot, mikor elélveztem, de utánam pár másodpercre ő is kimondta a nevemet jelezve, hogy a csúcsra ért. Lökött még párat levezetésképpen, majd befeküdt mellém és ránk terítette a takarót. A mellkasára hajtottam a fejem, míg ő a hátamat ölelte át és simogatott. A mellkasára aprócska köröket rajzolgattam, amikkel lefoglaltam magam és nevetgéltem, mert Zayn néha felkuncogott, amikor olyan helyre értem, ahol csikis. Hirtelen ásítottam egy kicsit és éreztem, ahogy a fáradtság elnyom.
- Aludj nyugodtan - mosolygott rám, mire lehunytam szemeim és éreztem, ahogy izmaim ellazulnak.

ZAYN

Viszonylag gyorsan elaludt ez a szépség mellettem, majd még egy ideig néztem ahogyan szuszog és édesen alszik. Óvatosan kiszálltam mellőle és felhúztam az alsógatyám, majd halk léptekkel elhagytam a szobát. Lefelé vettem az irányt a nappaliba, ahonnan hangok szűrődtek ki. Az összes srác a kanapén ült, így én is helyet foglaltam köztük. Mindegyikük rám kapta a tekintetét.
- Ez mi volt? - kérdezte Harry bunkón.
- Semmi közöd hozzá - feleltem ugyanolyan stílusban, mint ahogy ő szólt hozzám.
- Komolyan Zayn. Mi volt ez? - szólt hozzám Liam sokkal kedvesebben.
- Mi lenne...az hogy...nem hiszem el hogy elmondom... - motyogtam magamnak - ...szeretem Őt. Mindig meglátogattam a börtönben és hát végül a végén beleszerettem. - magyaráztam zavartan. A többiek értetlen fejjel bámultak rám.
- Ezt te sem gondolhatod komolyan! - dühöngött Harry. - Ki akart minket nyírni! Vagy lehet hogy még mindig ki akar! Normális vagy?! Lefeküdtél a jövendőbeli gyilkosoddal! Eszednél vagy?! - ordibált velem Harold.
- Mi közöd van hozzá hogy kivel vagyok együtt?! Szeretem és kész! Ha meg viszont szeret akkor nem fog kinyírni! Meg különben is szerintem jogos hogy meg akar minket ölni hisz miattunk halt meg az anyukája, te barom! És tudod mi a legrosszabb? Azt hogy nem tudom jóvá tenni... mert nagyon szeretem - a végére hangom elhalkult, majd elcsuklott.
- Én is szeretlek - hallottam meg egy lágy hangot mögülem, mire azonnal megfordultam és szembe találtam magam Roxanne-nel. Lassú léptekkel megindult felém, így volt alkalmam végignézni. Kecses testét csak a pólóm és gondolom egy bugyi fedte, így hosszú vékony lábait nem takarta semmi. Amint ideért megcsókolt majd szorosan hozzám bújt. Viszonoztam tettét, majd elengedtük egymást és megfogta a kezem majd a konyhába mentünk.
- Mit szeretnél enni? - kérdeztem boldogan. Boldog vagyok ugyanis a világ legszerencsésebb fiújának mondhatom magam, hogy egy ilyen gyönyörű, okos, kedves lány engem szeret, aki nem más mint Rox.
- Fagyi, csokis eper, nyalóka, csoki és minden édesség ami csak van - vigyorgott édesen. Felnevettem falánkságán, de mindent egy tálcára feltettem és felvittük a szobámba.

ROXANNE

Egy csodás reggel és délután után olyan hat körül hazaindultam apához és Skylerhez, mert biztos vagyok benne hogy odament. Egy fél óra alatt hazaértem ahol leparkoltam és kiszálltam az autóból. Bementem a házba ahol levettem a cipőm és a kabátom, majd elkiáltottam magam.
- Szia Apu! - köszöntem, mire a választ a konyhából hallottam. - Mizujs? - kérdeztem mosolyogva miközben leültem az egyik székre a pulthoz.
- Mitől van ilyen jó kedved? - kérdezte vigyorogva, mire felfelé görbülő ajkakkal megrántottam a vállam - Csak nem fiú van a dologban? - húzta fel a szemöldökét, mire kacsintottam egyet és megindultam felfelé az emeletre. Ahogy felértem a lépcsőn megláttam Styles-t amint térden állva könyörög a nővérem ajtaja előtt.
- Skyler kérlek bocsáss meg! Ne haragudj rám! Nagyon szeretlek! Sky...nagyon szeretlek... - kezdett el sírni, ami miatt megesett rajta a szívem. A zsebemből előhúztam egy zsebkendőt, majd halk léptekkel odasétáltam, majd leguggoltam mellé és egy kedves mosollyal átnyújtottam neki, amit elfogadott.
- Gyere! - segítettem neki felállni, majd lekísértem őt a konyhába utána pedig visszamentem nővérem ajtajához. Óvatosan kopogtam rajta és izgatottan vártam mit reagál.
- Húzz innen Harold! Hagyj békén te hazug faszfej! - kiabált bentről, mire óvatosan benyitottam és résnyire nyitottam majd bekukucskáltam.
- Nem Harry vagyok, drága - mosolyogtam kedvesen - Gondolom engem nem zavarsz el, vagy igen? - kérdeztem félve, majd  megfordultam és kifelé vettem az irányt.
- Ne, Rox, várj! - kiáltott utánam testvérem, mire megfordultam és beslisszoltam mellé az ágyba.
- Mond mi bánt? - kérdeztem bár jól tudtam eléggé hülye kérdés.
- Az hogy hazudott egy elég nagy dologról... - alig értettem mert nagyon sírt de megértettem a lényegét.
- Az sem vidít fel ha azt mondom, hogy szeret téged? - kérdeztem egy kedves mosollyal, mire megrázta a fejét.
- Soha többé nem akarom látni azt az öt balfaszt! - kiabált Sky mire magamhoz öleltem és szorosan fogtam. A vállamba fúrta a fejét és úgy zokogott tovább míg én a hátát simogattam hogy megnyugodjon egy kicsit. Egy tíz perc után elhalkult, majd éreztem hogy teste nehezedik ez jelezte hogy elaludt a drága. Óvatosan lefektettem majd betakartam és halkan kislisszoltam a szobájából. Lefelé vettem az irányt a konyhába, ahol Harryt hagytam apával. Éppen beszélgettek valamiről, miközben Harry a sírás szélén állt. Megfogtam a kezét, majd elkezdtem befelé húzni a nappaliba hogy tudjunk beszélgetni. Leültettem a kanapéra én pedig szembe ültem vele törökülésben.
- Most mit akarsz?! Nem elég hogy elvetted tőlem Sky-t, még mit akarsz?! - csöndben de bunkón szólalt meg, amin kiakadtam de próbáltam visszafogni magam.
- Nyugalom Harry... - nem hagyta hogy befejezzem egyből közbevágott hanem csak mondta a magáét miszerint mindenről én tehetek, hogy egy hülye ribanc vagyok és mindent tönkretettem és stb... Majd hirtelen felállt és kirohant az ajtón.
- Hát jó... - suttogtam magam elé nézve, majd felálltam és felmentem a szobámba. Gyorsan letusoltam majd pizsinek felvettem egy pólót és egy bugyit, utána pedig bebújtam a pihe puha meleg ágyikóba mikor hirtelen kopogtattak a terasz ajtómon. Egy picit összerezzentem, majd felálltam és kinyitottam, de sajnos a hold pont úgy világított hogy nem láttam ki az. Hirtelen beljebb lépett és két kezét a derekamra helyezte majd vadul megcsókolt.
- Már hiányoztál - suttogta az ajkaimba azzal a mély rekedt hangjával amiből egyből rájöttem hogy Zayn az. Megmarkoltam az ingét és magamhoz húztam majd szenvedélyesen megcsókoltam amitől beindult ugyanis egy erőset markolt a fenekembe. A nyakába kapaszkodtam míg a lábaim erősen a csípője köré fontam, mire óvatosan ledöntött az ágyra. Egyből levettem róla az összes ruhát, míg neki egyszerűbb dolga volt hisz csak egy póló és bugyi fedte a testem. Megismételtük azt a csodálatos szeretkezést amit délután alakítottunk, de elmondhatom hogy ez sokkal vadabb és érzékibb volt, egyszerűen fantasztikus. Miután mindketten a csúcsra értünk lökött még párat levezetés gyanánt majd bedőlt mellém és váltottunk pár érzéki csókot. Kis kifli-nagy kifli formában betakaróztunk, majd már csak arra emlékszem hogy hallgatom édes szuszogását.

4 megjegyzés:

  1. Szia/sztok. En maradtam hu olvasotok. Nagyon jo lett a resz megerte varni ra. Kovit majd hozzatok ha meglesz,en kivarom. Puszi

    VálaszTörlés
  2. nagyon jo lett:) es igaz egy kicsit szomoruvoltam mikor ugt ereztem nem folytatod de amikor olvastam a chatben hogy folyratod szinte ugraltam a boldogsagtol...nagyon varom a kovetkezoket, ez a resz pedig fantasztikus lett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm szépen drága vagy! <3 és már olvashatod is a legújabb részt :))

      Törlés