2014. április 6., vasárnap

°16.rész - Itt meg mi folyik?°

Hali srácok, kicsit szomorú vagyok az olvasók számának csökkenése miatt, szóval mindenkit megkérek, aki ezt olvassa; kommenteljen, pipáljon és híreszteljen minket! Köszönöm előre is, szép napot és jó olvasást!
Réka



"Nem azért vagyok veled, mert muszáj, vagy mert nálad ragadtam, hanem mert inkább veled vagyok, mint bárki mással." - (Richard Bach)

SKYLER

A partin még láttam, hogy Rox rengeteg piát vesz magához, majd elmegy táncolni, és már épp utána indultam volna, amikor meghallottam a Dj hangját.
- És a következő számot az egyik remek házigazdánk, Harry Styles küld egy csodálatos lánynak, hogy táncoljon vele! Ugye mindenki élvezi a partit?
A tömeg eszeveszetten ünnepelt, majd a srác bekapcsolt egy lassú, szerelmes számot. Hazz jelent meg előttem hirtelen, amivel majdnem a szívbajt hozta rám.
- Táncolj velem - suttogta lágyan, mire meglepetten néztem a gyönyörű szemeibe. Gyorsan megfogta a csuklómat, majd a táncparkettre húzott. A karomat a saját nyaka köré fogta, majd lassan ide-odalépegetett velem.
- Miért teszed ezt velem? - kérdeztem kíváncsian, mire elmosolyodott.
- Klassz a buli, nem? - ordibálta túl a tömeg, figyelmen kívül hagyva a kérdésemet.
- Harry - álltam meg dühösen, mire csalódottan hagyta abba a 'táncot' - Ne kertelj. Miért csinálod ezt? Miért teszed ezt velünk? Velem? Hisz, már nem sok kellett volna, és abbamaradt volna ez a maró érzés a gyomromban. Minden jobb lett volna.
- Skyler, nézz rám - fogta meg a kezem - Szeretlek. Mindörökké szeretni foglak. Tudod, miért nem múlik el az a maró érzés? Mert te is szeretsz. Tagadhatod, de a pillangók nem fognak eltűnni. Hiányzol. Csak remélni tudom, hogy te is nekem. Emlékszel, amikor azt mondtam, hogy legyünk legalább barátok? Borzalmas volt. Olyan, mintha képen kellene vágnom magam. Viszont így legalább velem maradtál. Féltem, hogy újra elhagysz. Igen, bevallom, ittam, míg nem voltál velem. De tudod mit? Abbahagyom, ha adsz egy esélyt.
- Harry, ne manipulálj. Szeretlek. De csalódtam benned. Ez nem olyan, mintha megcsaltál volna. Ez rosszabb. Nem akarok haragudni rád. Nem a te hibád volt az aznap esti baleset. Viszont hazudtál nekem. Ez fáj a legjobban.
- Hadd tegyem jóvá! - nézett rám hatalmas kutyusszemekkel, majd megfogta a kezem és mielőtt bármit mondhattam volna, felráncigált az erkélyre.
- Hazz... - motyogtam, mire az ajkait az enyémekre nyomta. Melegek voltak, édesek és puhák. Akárcsak az első csókunkkor. Nem éreztem még az alkohol izét sem, ami miatt arra következtettem, hogy teljesen józan volt. A pillangók hirtelen felbolydultak a hasamban és megállás nélkül járták a táncot, még ha a zene nem is hallatszott fel oda. Egy pillanat alatt beletúrtam a lezserül beállított göndör frizurájába, majd meghúztam azt. Belenyögött a csókunkba, mire elmosolyodtam. Levegő hiányában elhúzódtam tőle, majd a karjai közé bújtam.
- Fázol? - puszilt bele a hajamba, mire bólintottam egy picit. Styles felkapott egy takarót az egyik székről, majd körém terítette.
- Köszönöm - suttogtam, majd pár perc elteltével halkan megszólaltam - Megpróbáljuk újra?
- Komolyan gondolod? - vigyorogta szélesen, mire bólintottam - Mitől gondoltad meg magad?
- Senki nem tudja letagadni a pillangókat - idéztem elpirulva, mire újra megcsókolt.
- Visszamenjünk?
- Csak menjünk a szobádba - sóhajtottam - Nincs kedvem bulizni. Inkább megnéznék egy filmet.
- Amit csak kérsz - nevette, majd bevezetett a szobájába. Leültünk az ágyára, majd a vállának dőlve kezdtem el kapcsolgatni az adókat. Nem sokáig voltam ébren, mert az álom lassan elnyomott egy békés helyre.

HARRY

Miután elaludt, boldogan néztem a nyugodt arcát és újra elmosolyodtam. Olyan jó volt, hogy újrakezdhetjük. Mindent helyrehozhatok. Már biztosan tudom, hogy nem hagyom elmenni, mert szeretem. Szeretem őt. Óvatosan lefektettem, majd betakartam. Halkan kisurrantam a szobából, és amint ezzel megvoltam a meglepően csendes folyosón megnéztem a telefonom, hogy hány óra. Hajnali négy. Nem csodálom, hogy abbamaradt a buli. Nekem se lenne kedvem ilyenkor bulizni. Lebattyogtam a konyhába, aztán elővettem egy poharat, amit megtöltöttem vízzel.
- Harry? - dörmögte egy hang mögülem. Megfordultam és szembetaláltam magam Niallel. Határozottan állíthattam, hogy részeg volt.
- Mizu? - mosolyogtam, majd belekortyoltam az italomba. Felém lépett, majd bemosott nekem egyet. Ijedten hátráltam meg, majd a pultba kapaszkodtam támaszul - Ezt miért kellett?!?!
- Ha megbántod Sky... Skylert, több... több... többet fogsz kapni! - dadogta ingerülten.
- Haver, miről beszélsz? - döbbentem le.
- Összejöttetek, hah? - kérdezte, majd csuklott egyet.
- Igen, de te ezt honnan tudod?
- Láttalak titeket smárolni - fintorgott.
- Niall, mi a bajod? Tetszik neked? Többet érzel iránta? - akadtam ki, mire elkezdett röhögni.
- Szó sincs róla, Styles - nevette gúnyosan - Csupán ő olyan nekem, mint egy húg. Téged pedig ismerlek. Össze fogod törni a szívét.
- Ezúttal nem. Az ő szívét sose törném össze. Szeretem.
- Nem hisz... hiszek neked.
- Nem érdekel mit hiszel el és mit nem. Részeg vagy. Valószínűleg felcsináltál egy kis picsát, majd otthagytad - mondtam gúnyosan.
- Te. Nem. Ismersz. Engem - mondta kihangsúlyozva minden egyes szót.
- Ez igaz. A régi Niall egy kis nyápic antialkoholista volt, akinek nem volt mersze megütni engem - cukkoltam. Tudtam, hogy túlzásba viszem, de ott, abban a pillanatban nem érdekelt. Hirtelen nekem rontott, majd elkezdtünk verekedni. Elég hangosak lehettünk, mert mindenki letrappolt a konyhába, kivéve Zaynt és Skylert. Roxról nem tudtam semmit. Liam elrángatott a szöszitől, míg az említtetett Louis karolta fel.
- Itt meg mi folyik?!?! - hallatszott egy kétségbeesett hang az ajtó felől, mire megpillantottam Skylert. Letöröltem a vért a számról és vártam a kivégzésemre.

2 megjegyzés: